2014. március 20., csütörtök

FIN, avagy elég



Töltő kellett az ájfonhoz mert eltört. Bemegyek egy e-digitalba mert az esett útba, ott ül egy csávó középen egy bárszéken, almás pólóban, mondom mi kell.
- Hát van, de nem vagyok eladó, nem ez a dolgom, keressen egy narancssárga pólóst.
Jön az illetékes: - Telefontöltő ájfonhoz van?
- Van, de csak univerzális.
- Vagyis mindent tölt a világon?
- Nem, csak nem eredeti. (??)
- De tölt?
- Igen.
- Szuper. Kérem szépen.
A pali egy laptopnál ül a bejáratnál és mielőtt megírná a számlát, az e-digital honlapján rákeres a termékre és lenézi az árát. WTF???

Nem baj, számla megír, fáradjak a pulthoz, mondjam a nevem, majd ott odaadják. Ahova mutat az a panaszkezelő pult amit akkor látok meg miután az előttem álló kétajtós szekrény odébbáll. 8 perc kuka. Nem baj, pénztárhoz áll, fizet, majd a csaj odébb teszi a számlát 40 cm-el hogy a pultnak ezen a részén adják ki a terméket. WOW!
Nyilván az utánam jövő morzsaporszívó már hazafelé tart mikor is hozzám odalép a pénztáros hogy odafáradnék-e vele az üzletvezetőhöz, aki az első panaszpultnál ül.
- Sajnálattal kell közöljem hogy a termék amit megvásároltál, nincs mégsem. De keresek valamit amivel helyettesíteni tudom.
- Szóval akkor itt mégis minden univerzális?
Nem reagál. Kattintgat, majd nyilván tényleg nincs, de tud rendelni.
- Értem, de nekem most merül le a telefonom, most kell.
- Akkor a pénztárhoz menj vissza visszafizetjük az árát.
Visszautalták, hét papír, 26 perc, töltő nincs.

Másik üzletbe átmegy.
- Töltő van?
- Van, ez ilyen ez ennyi, az olyan az annyi. Melyik kell?
- Az amelyik odébb van egyel és fele annyi mint a többi, az nem az?
- De, de az csak kábel.
- Pont az kell.
Boldogság. Végülis ennek van világnapja.

a mese tanulsága: az idő pénz. cipőt a cipőboltból.